Ennek oka természetesen az, hogy az akkoriban nagy sikerű Tom Selleck ezzel az autóval űzte a bűnt Hawaii szigetének rettenetes nyomorában és bizony a producerek nehezen találhattak volna jobb típust.
Persze mint a kor szupersportautóját láthattuk több filmben is Lamboghinik és egyéb egzotikumok táraságában, pl. az Ágyugolyó futamban a rendező saját 308-asa szerepelt, a Beverly Hills-i Zsaru második részében a roppant gazdagság és menőség szinonimájaként Eddie Murphy furikázott vele 1987-ben. Ebből egyébként egy baki is származik, mert valójában a nyitójelenetben két Ferrari látszik felváltva - a másik azonban 328-as! Később egy fekete 308-as szerepelt egy űrlényes-inváziós rettenetben is a "The Hidden"-ben, majd a Rocky V.-ben, az 1995-ös Red Line-ban és számtalan egyéb filmben.
A Ferrari 308 a '80-as évek legendás sportkocsija volt - de vajóában a Leonardo Fioravanti által tervezett típust 1975-ben mutatták be kiegészítésként a négyüléses és sikertelen Dino 308-as mellé. Formája alapvetően a Berlinetta Boxert idézi, de merítettek a legendás Daytona típusból is, amikor vezetni kellett a ceruzát. A Boxer azonban középmotoros volt, míg a Daytona orrmotoros, a 308-as - első típusba a GTB -pedig kétülés lévén szintén középmotoros lett.
A targatető a GTS verziónál jelent meg '77-ben. Létezett 308 GT4 néven egy vérbéna négyüléses is, ami a régi Dino-ra hasonlított.
A motor 3 literes, dupla vezérműtengelyes, hengerenként 2 szelepes, Európában négy Weber karburátorával 255, Amerikában az emisszió miatt 240 lóerős volt. Ezek ma már nem nagy számok, de az eredeti üvegszálas műanyag kasztni 1050 kilós tömege önmagáért beszél és a kis V8-as 8000-ig való forgathatósága is. A vége 255-nél volt, gyorsulása 6,5 másodperc.
1977-ben aztán acél karosszériára váltottak, de ez még mindig 1200 kg tömegű volt csak. A legnészerűbb típus lett a gyár történetében, több, mint 12 ezer példányt adtak el belőle - igaz az első üvegszálas kasztnisból csak 712 készült.
1980-ban a GTBi/GTSi Bosch Jetronic befecskendező rendszert kapott, így a tejesítmény 218 lóerőre csökkent. 1982-ben a QV verzió hengerenkénti 4 szelepe 245 lóerőre hozta vissza a telejsítményt, de persze sokkal jobb emisszió mellett.
A Ferrarinál egyébként az első két száma lökettérogat (3.0) a harmadik pedig a hengerek számára utal: ez adja ki a 308 3 literét 8 hengerrel - majd később a 328 3,2 literét.
Volt egy egyenes ági leszármazott is, a 288 GTO, az első Ferrari szupersport-autó, amely 2.8 literes turbómotorjával 400 lóerőről indult, de létezett evoluciona verzió és 650 lóerővel és 360km/h végsebességgel.
1986-ben jött a 328-as: picit simább orr, eltüntették a kasztniről a 70-es éveket, de a külső módosítás minimális volt. A blokk nagyobb és 270 lóerős lett.
A teljesítmény egy másodperccel jobb gyorsulásra és 267 km/h sebességre volt elég a keménytetős típusnál. Ezzel az autóval, a 308/328-as generáció elérte a 20 ezres eladási darabszámot.
1989-ben sajnos véget ért ezen nagy generáció pályafutása, de rögtön jött a nem kevésbé impresszív 348-as típus, amely egyébként szintén legendásan trágya minőségű kapcsolókkal és műszerfallal készült.
308-ast kis szerencsével magyarországon is ki lehet fogni, de nem biztos, hogy életbiztosítás, ugyanis nincs minden sarkon szeviz - konkrétan ausztriában van az első. egy ilyen autólegendáért, egy igazi Ferrariért azonban az a 8 millió körüli ár nem is annyira vészes!
galéria - ezt látni kell!