Ha megnézitek H.R. Giger fényképét, inkább az utóbbit gondolhatjátok a valóságnak: a Nyolcadik utas a Halál szörnyeinek alkotója a hetvenes évek végén világsztárrá vált őrült látomásaival és külseje sem hazudolja meg a lelkében dúló sötétséget.
Hans Rudolf Giger 1940-ben született Svájcban, Chur városában egy vegyész fiaként, majd 22 évesen Zürich-be költözött, ahol építészetet és ipari formatervezést tanult. Valószínűleg ennek hatása, vagy ezirányú érdeklődése tette lehetővé számára hogy az eddig még alig létező stílust kialakítsa, amelyben félelmetesen vegyíti a gépi és szerves világot. 1964-ben jelentek meg első munkái, amelyek tusrajzok és olajfestmények voltak, 1966-ban már saját kiállítása volt, amelynek eredményeként világhírnévre tett szert. Nemsokára felfedezte magának az airbrush-t, amelyet vegyített az egyedi szabadkezes festészeti stílusával így hozva létre szürreális biomechanikus világát, amely védjegyévé vált és híressé tette. Máig vagy 20 könyv jelent meg műveiből!
Giger harmadik és leghíresebb könyve az 1977 ées Neronomicon szolgált vizuális inspirációul Ridley Scott-nak, az Alien rendezőjének. Ez volt Giger első filmes közreműködése, amivel aztán az Oscar-díjat is kiérdemelte: a film idegen lénye, annak életszakaszai és helyszínei mind az ő elméjének nyomán kapták meg formájukat. Giger később dolgozott a Poltergeist-en majd jóval később a Species (A lény) című filmen is.
Ez azonban nem minden: felkérték több hanglemez borítójának tervezésére is, majd létrehozta a Giger Bár-okat, amelyek az ő rettenetes viziói által készült bútorokkal vannak felszerelve - igen, még bútorokat is tervezett, nem éppen Hello Kitty lányka hálószobai stílusban. Nem utolsósorban a nem eléggé értékelt gitár legenda, Steve Stevens Atomic Playboy című albumának borítóját is ő követte el.
1998 -ban létrehozta a GIger múzeumot Gruyères-ben, Svájcban, amely egy négyszintes komplexum és a 60as évektől napjainkig at otthont festményeknek, bútoroknak, filmes kellékeknek. A múzeum felső szintjén Giger több mint 600 darabos magángyűjteménye látható, olyan művészek műveivel mint Salvador Dali, Ernst Fuchs, Dado, Bruno Weber, Günther Brus, Claude Sandoz, François Burland, Friedrich Kuhn, Joe Coleman, Sibylle Ruppert, Andre Lassen, akik nagy részéről ugyan gőzünk sincs, de Giger munkássága biztosíték lehet számunkra.
A múzeumhoz a Giger bár is hozzátartozik, amelyről eléggé beszédesen árulkodik a bejárati ajtó!
Az Ibanezzel karöltve Giger dizájnolt és szignózott gitárok is készültek, amelyekhez nem tudjuk, hogy a szobrot is hozzá adják-e. Érdekes, hogy a Batman Forever-hez brutálisan radikális Batmobile-t tervezett, de ezt aztán nem vállalták be a filmesek végül.