A patinás múltra visszatekintő Anno sorozat tavaly megjelent része nem okozott csalódást a rajongóknak, hiszen a fejlesztő Related Designs a szériára jellemző gonddal készítette el a folytatást. Bár a játékmenet nem változott meg drámaian az elődökhöz képest, mégis sok új ötlet színesítette, és ráadásul látvány terén sem vallott kudarcot a program. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy tökéletes lett volna az Anno 1404, hiányzott például belőle egy jól kidolgozott többjátékos mód, hiszen hús-vér emberekkel kereskedni, csatázni mindig izgalmasabb, mint egy számítógép irányította ellenféllel. A fejlesztők szerencsére meghallgatták a rajongók kívánságait, és elkészítették a Venice alcímre hallgató kiegészítőt, mely a multi mellett, számos új elemmel bővíti az alapjátékot (amelyre egyébként szükség van az expanzió futtatásához).
A lagúnák városa
Angoltudásunkat mozgósítva gyorsan rájöhetünk, hogy az alcím az olaszországi Velencét takarja, amit sokan az egyik legszebb városnak tartanak a Földön. Az építészetéről is híres település nagy részét víz borítja, így nem csoda, hogy hidak, öblök, lagúnák sokassága fogadja az odalátogatókat. De hogyan is kapcsolódik ez a játékhoz? A Venice megjelenését megelőzően titkon abban reménykedtünk, hogy új, velencei stílusú épületeket húzhatunk majd fel, illetve olyan szigeteken játszhatunk, melyeken Velencéhez hasonló városokat építhetünk. Sajnos nem lettünk ilyen szerencsések, mert bár tényleg megjelenik a játékban az ominózus város, ám azt mindig egy gépi játékos, Giacomo Garibaldi irányítja. A korábban megismert szultánhoz hasonlóan vele is lesz alkalmunk kereskedni, illetve rengeteg kisebb küldetést is elvállalhatunk nála. Sajnos e mellett egy kisebb csalódás volt az is, hogy a kiegészítőből kimaradt egy jól kidolgozott hadjárat mód, pedig az alapjátékban meglehetősen jónak találtuk a számos pályán átívelő, keresztes hadjárattal kapcsolatos történetet. E hiányosság ellensúlyozására a fejlesztők 15 új küldetést raktak be a játékba, melyek bár egymástól teljesen függetlenek, mindegyik rendelkezik egy egyszerű kis történettel, ráadásul ezek között akad pár érdekes darab is. Egyikben például Garibaldi arra kér minket, hogy tegyük tönkre egy riválisa városát, mivel a gazember foltot ejtett lánya becsületén. Ám mindezt anélkül kell megtennünk, hogy háborúba keverednék ellenfelünkkel, így különféle szabotázsakciókat kell végrehajtanunk, hogy a lakosság morálját megtörjük. Mindeközben persze, hogy ne unatkozzunk, még egy virágzó várost is fel kell építenünk.
A játékmenetben lényegi változás nem történt, ám számos apró ötletet valósítottak meg a fejlesztők, amik egyrészt bővítik a lehetőségeinket, másrészt kényelmesebbé teszik a játék kezelését. Az imént szóba kerültek a szabotázs akciók, lássuk mit is takar ez az újdonság. Ha figyelmesen megnézzük az épületek listáját, láthatjuk, hogy megjelent közöttük a base of operations. Ha ezt felhúzzuk a városunkban, akkor onnantól kezdve lehetőségünk van kémeket küldeni egy másik játékos településére. Ő ott aztán bevackolja magát egy általunk kiválasztott lakóházba, és várja az utasításainkat. Attól függően, hogy milyen házba (peasant, citizen, patrician, envoy stb.) költözik be, különféle parancsokat adhatunk neki. Csak hogy a legérdekesebbeket említsem, megmérgezhetjük a város vízhálózatát, gyújtogathatunk, lázadást szíthatunk, de akár hastáncost is küldhetünk a tömegbe, akinek aztán fizetnek a városlakók, mint a katonatiszt. A base of operations épület másik szerepe, hogy minket megvédjen az ilyen támadásoktól, hiszen ha egy ellenséges kém jár az általa lefedett területen, akkor azt azonnal jelzi nekünk.
Amint már említettük új küldetéssorozat nincs a Venice-ben, ám ez nem jelenti azt, hogy az egy-egy pályán felvehető missziókból is hiány lenne. Éppen ellenkezőleg, összesen háromszáz új feladat került be a játékba, melyeket a gépi játékosoktól kaphatunk meg. Újdonságként megjelent az a lehetőség, hogy ha nincs türelmünk megvárni, míg a gép kioszt nekünk egy-egy küldetést, akkor a diplomácia menüben megkérhetjük a feleket, hogy bízzanak meg minket egy új feladattal. Természetesen ezekből a missziókból érdemes minél többet megcsinálnunk, hiszen a jutalmul kapott „honour” pontok jó szolgálatot tehetnek a játék során, különösen annak fényében, hogy a kiegészítőben már nem csak a városunkat vagy a hajóinkat segítő tárgyakra költhetjük el őket, hanem különféle bónuszokat is vehetünk belőlük. Így tehetünk szert például a játékban szereplő két új hajótípusra is. Az egyik egy kicsi, védtelen, de nagyon gyors kereskedő bárka, míg a másik egy nagyobb, jobban felfegyverzett hajó, amely nagy raktere miatt szintén a kereskedelemben lehet segítségünkre.
Szellemhajók a láthatáron
Ha már a hajóknál tartunk, az embernek még mindig nagyon tudja bökni a csőrét, hogy azokon a fránya lélekvesztőkön továbbra sincs egy matróz sem. Míg más hajós játékoknál láthatjuk, ahogy tesznek-vesznek az emberek a fedélzeten, a Venice-nél az alapjátékhoz hasonlóan senkit sem láthatunk rajtuk, ha rájuk közelítünk a kamerával. Ez a hiányosság kicsit belerondít a látványba, pedig a részletesen kidolgozott épületeknek, szigeteknek köszönhetően az még mindig elég tetszetős, így egy évvel az Anno 1404 megjelenése után is. Apropó épületek, természetesen nem kiegészítő a kiegészítő, ha nem kapunk ezekből is legalább pár új darabot. A base of operation-ről már volt szó, emellett bekerült a játékba pár városdíszítő elem is, illetve megjelent a bailwick nevű hely is, amelynek hála végre sokkal több információt tudhatunk meg városaink működéséről. Az első rész egyik hibája volt, hogy kevés statisztika szerepelt a játékban, pedig egy gazdaságot szimuláló programnál az sosem árt. Amellett, hogy a bailwick csökkenti az épületeink fenntartási költségét, rákattintva megtekinthetjük a szigeten működő összes termelőépületet, azok teljesítményét, valamint megnézhetjük a lakóházainkat és az azokban élők igényeit. Ez az apróság alaposan megkönnyíti a játékosok dolgát, hiszen egy nagyra hízott városban már nem egyszerű szemmel tartani az épületek működését.
A végére hagytuk a kiegészítő legfontosabb újdonságát, a teljes értékű többjátékos módot. Sajnos az alapjátékban csak egy elfuserált közösségi funkcióval szúrták ki a szemünket, aminek segítségével képeket és mentett játékokat tölthettünk fel az Ubisoft szerverére, ám sokszor még ezzel is problémák adódtak. A Venice-ben azonban már lehetőségünk van rá, hogy akár helyi hálózaton, akár az interneten keresztül megmérkőzzünk hét másik játékossal. Azt túlzás lenne állítani, hogy ez a multiplayer mód fogja megreformálni a stratégiák stílusát, hiszen igazából semmi olyan nincs benne, amit ne láttunk volna már korábban. Ha saját magunk akarunk készíteni egy szervert, akkor látni fogjuk, hogy minden részletre kiterjedően beállíthatjuk, hogy milyen meccset akarunk játszani (győzelmi feltételből is van legalább egy tucat). A különféle opciók között feltűnhet, hogy van egy „vulkanikus sziget” lehetőség, ezt bekapcsolva olyan szigetek is megjelennek a játékban, amiken egy tűzhányó működik. Bár az ilyen helyszíneken mindig jóval több nyersanyag található, mint a többi helyen, nem árt észben tartani, hogy a vulkánok nem csak látványosságnak kerültek be a játékba. Megvan az a rossz szokásuk, hogy kitörnek, ilyenkor pedig elpusztítanak mindent, ami a közelükben van.
Sajnos a tesztelés időszaka alatt szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy nem egyszerű összehozni egy-egy többjátékos meccset. Az is igaz, hogy nem a városépítő stratégiák vezetik a játékok népszerűségi versenyét, hiszen csak egy elég szűk réteg játszik velük, így talán nem is olyan meglepő, hogy egyelőre elég kevés szervert találni. Érdekesség, hogy ezek legtöbbjét német játékosok hozzák létre, úgy látszik azon a területen több rajongója van az Anno szériának. Ami a technikai oldalát illeti a dolgoknak, sajnos a multi egyelőre nem lagmentes, néha előfordulnak egy-egy másodperces megakadások, és bár ez nem olyan vészes, hogy komolyan zavarná a játékélményt, azért reméljük a fejlesztők a jövőbeni patchekkel javítanak még a dolgon. Nem beszéltünk még a játék audió részéről, ám a Venice esetében igazából nincs is túl sok minden, amit mondhatnánk. Hallható két-három új, olasz témájú, és kétségtelenül nagyon szép szám, ám ezt elszámítva minden más zene és hangeffekt megegyezik az alapjátékban hallottal.
Egy kiegészítő esetében mindig fontos kérdés, hogy megéri-e az árát az expanzió, tartalmaz-e annyi újdonságot, hogy ne csak egy rókabőrnek nevezzük a programot. Bár a hadjárat módot sajnos „kifelejtették” a fejlesztők a játékból, az extra küldetéseknek és a multinak köszönhetően azért így is van elég tartalom a játékban ahhoz, hogy ne tekintsük lehúzásnak a hatezer forint körüli árat.
(forrás: ipon.hu)