Megvallom őszintén, vegyes érzelmekkel indultam el az eseményre. Először is ama egyszerű oknál fogva, hogy egyáltalán nem tudtam semmit a programról, ezért nehéz is volt elképzelnem, hogyan fog zajlani ez az egész.
Oké, tudtam, hogy lesznek versenyzők, lesznek előadók, de hogy ez hogyan fog összepasszolni, és pláne, hogy miként sikerül a közönséget is bevonni a játékba – minden ilyen összejövetelnek ez szokott ugyanis a gyenge pontja lenni – arról halvány fogalmam sem volt. Legyünk őszinték, tartottam tőle hogy különösen ez az interaktív része kissé esetlen, döcögős lesz, vagy akár full égés, ha nem kérdez senki.
Szerencsére az összes kételyem szertefoszlott a konferencia közben.
Mikor megérkeztem, egy dolgot már rögtön láttam: a díszlet abszolút profi, szerintem nagyon illeszkedett az egész rendezvény profiljába ez a „militari” hangulat. Álcahálók, fegyveres ládák, motor, volt itt minden. Érkezésemor igazából az apróbb simítások voltak már csak hátra, pedig én is fél egykor ott voltam már, és háromkor kezdődött a buli. Hiába, a szervezők nem bíztak semmit a véletlenre. A háttérben kivetítőn persze folyamatosan ment a reklám, a már ismert, és igen, számos, még egyáltalán nem ismert Scitec termék nevét húzták a fülünkbe, annyiszor lementek az egyes reklámok, hogy gondoltam kifele menet ebből tuti vizsgáztatni fognak.... De persze aki „időre” jött annak ez talán nem volt olyan feltűnő.
A kezdés relatíve pontos volt, ami kb 10 perces csúszást jelent, ez egy ilyen rendezvénynél gyakorlatilag nem oszt. Vörös Zoli, aki bediétázva, három óránál is kevesebb alvást követően levezette ezt a műsort... Maximális respect, egyrészt nagyon jól látta el a feladatát – de ehhez már hozzászoktunk a Superbodyk után – másrészt aki nem tudta ezt róla, hogy mennyire ki van purcanva, az meg nem mondta volna, az biztos, megvolt a lendület végig.
Aztán elkezdődött a versenyzők bemutatása. Ötös csoportokban hívták a színpadra a Team Scitec tagjait, Magyarország legjobbjait – nem piszkálni akarok én senkit ezzel, dehát ha a névsorra tekintünk, hát ez van. A teljesség igénye nélkül: Tóth Dani, Barna Robi, Bognár Gergő, Lauter Victor, Kovács Feri, Molnár Peti, La Llave Alex, az univerzális „amibe belekezdek abban bajnok leszek” Kathi Béci, és sorolhatnám.... Óóó, és ne feledkezzünk meg a „mezőny” egyetlen hölgy tagjáról, Gárgyán Ritáról sem, aki bár picit eltűnt a köztudatból, azért a jelek – és elmondása – szerint nem szakított teljesen a súlyzók világával.
Ja, majd' elfelejtettem, a versenyzők bemutatása előtt mindegyikükről volt egy fasza kis másfél perces videós-zenés bevezető, ami szintén remek hangulatot teremtett az egész beszélgetéshez. A legtöbb meghívott egyébként nem úszta meg „előadás” nélkül. Akik versenyre késztülnek, azok értelemszerűen nem kerülették el, hogy pózoljanak picit a közönségnek, de ott volt pl. Szimicsek Jani, akiről mikor kiderült, hogy néptáncos múltja is van (sok egyéb mellett), nem úszhatta meg hogy „lejtsen” picit a közönségnek.
Azért volt pár dolog ami mellett nemigen lehet elmenni szó nélkül... Egyrészt, a versenyzők felkészültsége. Tóth Dani, Molnár Peti, Bognár Gergő, Lauter Victor, Kovács Feri, mind megmutatták, hogy állnak és hát... Durva egy őszi szezon lesz ez, az már látszik. Dani hozza a szokásos remek formáját, de azért ne feledkezzünk meg Molnár Petiről aki valami egész elképesztőt mutatott, és persze Kovács Feri akinek durván keresztszálkás a combja MINDENHOL, remélem a videókról is lejön majd ez. Lauter Victor valami iszonyúan tömör, Bodó Imi pedig a before képek alapján igazi átalakulóművész :)
Zoli unszolására – vagy fenyegetésére, miszerint ha nincs kérdés lemegy és széttép valakit – kezdtek szállingózni a kérdések is, minden ötös csoport kapott belőlük eleget, felkészülésről, táplálkozásról, motivációról, egyéb műhelytitkokról kérdezte őket a nagyérdemű.
Vida Zoltán, Pintér Ferenc, Kovács István „Kokó” ugyancsak meghívott vendégek voltak, és pár perces bezsélgetésekben picit bepillanthattunk abba, hogyan is gondolkodnak ők a sportról. És hiba lenne nem megemlíteni a magyar testépítés atyját, Fekete Ferencet, aki ugyan csak a közönség sorai között, de tiszteletét tette a rendezvényen.
Teltek az órák, egyszerűen muszáj volt pár szünetet is beiktatni, mert a szükség ugyebár nagy úr, meg enni sem árt, főleg a versenyzőknek, így az este vége felé, mikor bunny sorra került, már idő hiányában nem is tudta végigmondani eltervezett mondókáját, inkább hagyta a közönséget lecsapni a Team tagokra, akik ezután kint az előtérben dedikáltak szorgosan.
Mit is írhatnék még.... A dedikálást nem számítva azt hiszem negyed kilencig tartott a móka, úgyhogy nem lehet mondani, hogy a szervezők és a résztvevők spóroltak volna az idővel. Én azt hiszem, mindenki egy nagy élménnyel lett gazdagabb – és most itt nagyon olcsó dolog megemlíteni az 5000 Ft-os ajándékcsomagot, mert szerintem enélkül is mindenki nyert, aki ezen a rendezvényen részt vett.
Képek, egyéb ízelítők hamarosan!
colos